A logisztika fogalma: a logisztika a globalizációs hatás egyik immanens elemeként újraértelmezett rendszerszemlélet és gyakorlati eljárási módszer. A maga interdiszciplináris értékrendjével olyan - a kezdetben nálunk megtelepedett multik (hozzáadott értékteremtő kultúrája) által gerjesztett hazai szolgáltatási igény kielégítésre irányuló - pozitív elmozdulást eredményezett, amely mára már az egyik legfontosabb térségi szinten megvizsgálandó stratégiai területek közé küzdötte fel magát!

Please download Java(tm).

(Thematic network „Harmonisation of strategies and highlighting Best practice to determine optimum URBAN FREIGHT SOLUTIONS"), a városi áruszállítás problémakörével foglalkozik... 2005. szept. 29-30-án, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának dísztermében került megrendezésre, a témakörre fókuszáló nemzetközi Workshop!

Európa a legjobban urbanizálódott kontinens a világon. A populáció több mint 80%- a él városokban és mára már európai léptékű problémává nőtte ki magát az, milyen választ tudunk adni korunk közlekedéssel szembeni legfőbb kihívására:

az egyre növekvő mobilitási igények kielégítése a versenyképesség folyamatos javítása mellett úgy, hogy egyidejűleg megvalósuljon a fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás.

Meg kell találni a fejlődésnek azt az útját, amely a versenyképesség kritériumait a fenntarthatóság elvárásaival össze tudja egyeztetni.
Minden erővel keresni kell a megoldást a növekvő mobilitás, a komplex szolgáltatási elvárások és a fenntarthatóság biztosítása közti feszültség enyhítésére.

Ebben az összetett, kihívásokkal terhes rendszerben a gazdasági kapcsolatok, illetve a termelési és értékesítési tevékenység által meghatározott és felmerülő problémák csak több tudományterület törvényszerűségeivel és hatásrendszerei segítségével definiálhatók és oldhatók meg.

A kihívás olyan minőségi együttműködést kíván az érintettektől, amelynek során a városi- és települési önkormányzatok és más hatóságok, az üzleti és szolgáltató közösség, az utas –és áruszállításban résztvevő szereplők, a lakosság és a különböző környezetvédelmi csoportok, és civil szerveződések közötti együttműködést kell magasabb szintre emelni egy “élhetőbb” város érdekében.

Egy város a népesség egy csoportjának lakó és/vagy munkahelye: tehát élettér. Mint ilyen, oly módon kell tehát alakítani, hogy: • az ott lakók és oda bármilyen okból látogatók mozgása, valamint • az élettér működőképességéhez szükséges kereskedelmi termékek, áruk és szolgáltatások rendeltetési helyükre történő szállítása egyidejűleg biztosítható legyen.

A közlekedési tervek hatékonyságának értékelésénél olyan új szempontokat lehet javasolni bevezetésre, ami abból indul ki, hogy kié a város? Akié a város, azé a gazdaságosság problémája is! Itt ismét hangsúlyt célszerű helyezni arra, hogy az áruszállítás és a közlekedés (legyen az tömegközlekedés vagy egyéni gépkocsi-használat) egyazon úthálózaton bonyolódik. A hangsúly ebben az összefüggésben az adott úthálózaton van, amelyet mint egészet kell kezelni.

Attól függetlenül, hogy a logisztikát az ellátással foglalkozó (elosztó, gyűjtő) cégek vagy a forgalomszervezők, netán a lakosság szempontjából nézzük, végül is mindenkinek egy véges úthálózat különböző szempontú felhasználásáról kell képet, véleményt alkotni, esetenként döntést hozni.

Ezért a városi logisztika több mint közlekedés + szállítás, ami a fizikailag szűk tér miatt speciális problémákat vet fel, és megoldásokat igényel. Fokozott hangsúlyt kap az a tényező, hogy a népesség mobilitása és az áruk mozgatása ugyanazon a szűk területen történik, s a korszerű megoldások egy eddig hallgatólagos korlátozó feltételt – a környezetvédelem szorosan összefüggő ügyét is – fokozottan előtérbe helyezik.

(A regionális tudomány a városfejlesztésben már alkalmazza a logisztikát, mint tudományt, és mint eszközt az új korszak egyre bonyolultabb kihívásainak kezelésére. A belvárosi logisztikától így eljutunk a városi és ezen túlmenően a városkörnyéke / urbanizálódó térség fejlesztésének logisztikai megközelítéséig, ami lehetővé teszi a funkcionális újraértelmezést és annak beillesztését a városfejlesztési koncepcióba.)

A city-logisztika tehát ma már városi logisztikát jelent, amely fogalom azonban kiterjed a városkörnyék optimális működésének támogatására, a gazdasági forgalomból származó feladatokon túlmenően vizsgálja a személyek, információk, szervezetek közötti kapcsolatokat, hatásokat. Az előrejelzések, trendek figyelembe vételével lehetőséget nyújt a városfejlesztés jövőbeni kihívásainak megválaszolásában.

Hosszútávon reális veszélyként kell számolnunk azzal, hogy városaink közlekedési igényeinek exponenciális növekedése előbb-utóbb telítődik, és degresszív szakaszba kell átlépnie, mert a forgalom növekedése maga fogja megakadályozni a közlekedést! (Erre „kiváló” példa Budapest jelenlegi közlekedési infarktusa…)

A városi áruszállítás (city logisztika) forgalmi zsúfoltságának növekedésével tehát egyre nagyobb jelentőséget kap a nemzeti közlekedéspolitika integráns részét képező lokális (térségi) közlekedéspolitikában. A személyforgalom kielégítő megszervezése mellett már koncentrál a teherforgalom és az áruáramlatok lehető leghatékonyabb megvalósítására is, ahol a települések méreteitől, szerkezetétől és természetföldrajzi adottságaitól függően a közúti forgalom lebonyolítása mellett jelentős szerepe kell, hogy legyen a térség vasúti- és légi közlekedés eszközeinek is.

Az összehangolatlan áruszállítás kedvezőtlen tendenciája – ahol az áruáramlatok a teljes forgalom 10-15%-kát jelentik, és igen erős idő és térbeli koncentrálódásuk révén a városok életére forgalmi részarányuknál nagyobb mértékben hatnak – ökonomiai megfontolásokkal ellentétben sajnos teret engedett a „mindenki – mindenkinek - mindent szállíthat” gyakorlatának, vagyis ahány termék, termékcsoport, gyártó, annyi fuvar jelentkezik.

A jelenlegi árueljuttatási szolgáltatási piacon egyrészt szolgáltatási túlkínálat van kapacitásból: elöregedett járműkapacitás, korszerűtlen raktárak, sok kis fuvarozó és szállítmányozó cég.
Másrészt viszont hiány mutatkozik a komplex, minőségi logisztikai szolgáltatások terén: adatcsere-rendszerekbe kapcsolódás, automatizált raktár, árufigyelés, korszerű árumegjelölési rendszerek, korszerű egységrakomány-képzés, stb.

Ez a tény, valamint a városi áruforgalom lebonyolításának technikai nehézségei (az úthálózat forgalmi telítődése miatti erős kereskedelmi sebesség csökkenés; rakodási gondok; elérhetőségi korlátok a forgalomcsillapításokkal és - korlátozásokkal összefüggésben) oda vezettek, hogy egyre inkább előtérbe került a city- logisztikai koncepciók kialakítása és megvalósítása, mint a városi áruáramlatok hatékony lebonyolításának alapja.

Annak ellenére, hogy a fejlettebb nyugat-európai országok lassan túljutnak a „minél több és minél nagyobb bevásárlóközpont” korszakon, érvényesítve a city logisztika említett korszerűbb megoldásait, ugyanakkor a jövő fejlesztési feladatainak központi kérdése kétség kívül az energiafogyasztás hatásfokának javítása. A fajlagos energia-megtakarítás lehetőségeit számba véve, primer megtakarításként az erőforrás (motor) hatásfokának javításával, szekunder megtakarításként a jármű fejlesztésével, míg tercier megtakarításként a forgalom és a fuvar szervezésével, logisztikával érhető el.

A BESTUFS II. projekt elindított és fenntart egy európai hálózatot, melynek részesei a városi áruszállítással foglalkozó szakértők, felhasználók/szövetségek, egyéb folyamatban lévő projektek, érdekelt városok, a témával foglalkozó EU bizottságok, valamint állami szintről delegált szakemberek.

A hálózat tevékenységéhez tartozik a rendelkezésre álló - egyéb projektek által vagy a mindennapi gyakorlatból származó, főleg európai - példák összefoglalása és áttekintése, továbbá az eredmények terjesztése konferenciák és szakmai összejövetelek szervezésével, az Interneten keresztül, hírlevél illetve egyéb rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával.

2005. év elejétől az EU korábbi tagországaira koncentráló projekt kiegészült a csatlakozott tagokkal is (Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia). A Kelet-középEurópai résztvevők munkáját koordináló TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft- vel kialakított kapcsolatunk és a projektvezetés irányában kifejtett lobbizásunk eredményeképpen: 2005. szept. 29-30-án, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának dísztermében került megrendezésre, a témakörre fókuszáló nemzetközi Workshop! ...List of Annexes and Presentations

Az Egyesület nevében garanciát vállaltunk arra, hogy mint főszervező a rendezvény „utógondozásával” megfelelően pozícionálhassuk Európa szívében egy témakörben jártas, együttműködő- és vendégszerető várost.

Hivatalos oldal a konferenciáról továbbá hivatalos... értékelés. Az esemény képekben.